Fejenként egy mázsa ételt dobunk ki a szemétbe évente

Írta: zöld8 | 2013. október 07. hétfő, 13:17

Fejenként egy mázsa ételt dobunk ki a szemétbe éventeEurópai adatok szerint fejenként csaknem 100 kiló élelmiszert dobunk a szemétbe évente. A hazai számok ennél jóval alacsonyabbak, de hol kellene kezdeni, hogy nem vesszen kárba, ne a kukába kössön ki az életet jelentő, drágán előállított élelmiszer?

Második alkalommal hirdették meg a lakossági szemléletformáló kampánynak szánt Esélyt Az Ételnek programot. Célja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszerpazarlásra, amely nem csak anyagi kérdés, hiszen komoly környezetkárosító hatása is van az ételek kidobásának, ugyanis az azok megtermeléséhez felhasznált energia és víz is kárba vész – fejtette ki Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke a Kossuth Rádió Napközben című adásában.

A teljes termelési láncot tekintve az Európai Unióban fejenként 180 kiló élelmiszerhulladék jut minden főre, ez fogyasztói szinten átlagosan 70 kilót jelent, Magyarországon 40 kilót. A „pazarlásban” élen járnak az angolok, a németek és a franciák, a nyugat-európai országok ugyanakkor az ellene folytatott kampányban is elsők – mutatott rá dr. Aliczki Katalin, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa.

A szakértő hozzátette: minél fejlettebb egy ország, annál több tejet, húst, zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, amelyből aztán a legtöbb kerül a kukába, ráadásul a legnagyobb víztartalommal bírnak. A számítások alapján az évente kidobott élelmiszer termeléséhez felhasznált öntözővíz elegendő lenne 9 milliárd ember háztartási vízigényének fedezésére – hangsúlyozta Aliczki Katalin.

Ami Magyarország helyzetét illeti, megfigyelhető, hogy az idősebb korosztály kevésbé dob ki élelmiszert, a kenyérhez pedig különleges ragaszkodás tapasztalható, hisz úgy nőtt fel a generáció, hogy az bűnnek számít. A fiatalok jóval könnyebben veszik ezen dolgokat – fűzte hozzá a szakember.

Néhány országban már vannak olyan kezdeményezések, hogy bevezessék a tantervbe az élelmiszerpazarlás elleni oktatást. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület is rendelkezik egy kész programmal, amelyen részt vett már néhány iskola – hívta fel a figyelmet Cseh Balázs.

A szavatossági határidőre rátérve az egyesület elnöke kiemelte: egy termék esetében minőség-megőrzési és fogyaszthatósági idő is van. Előbbi esetében a dátum lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termékkel probléma van, csak a minősége nem olyan, amilyen eredetileg volt. Utóbbi esetében azonban a lejárat után már nem lehet elfogyasztani az élelmiszert.

A megmaradt, de fogyasztható étel feldolgozására számos praktikát és receptet kínálnak az élelmiszerbank tanfolyamain és weboldalán.

forrás: hirado.hu, kép:Schilling 2 via Compfight cc


Hozzászólások

Üzenet