Talaj-pH a kiskertben - Miben terem a legjobb zöldség?

Írta: zöld8 | 2015. január 12. hétfő, 16:48

Talaj-pH a kiskertben - Miben terem a legjobb zöldség?A PH érték méréséről legtöbbünknek halvány emlékképei vannak az általános vagy középiskolás kémia órák homályából, illetve napjainkban elég sokat hallunk róla a testünk elsavasodása miatt. Ám a PH mérést a kertészetben is alkalmazzák a talajok kémhatásának megállapítása érdekében.

A PH érték a folyadékok savas, lúgos vagy közömbös kémhatását jelöli, míg a növénytermesztésben a talajok tulajdonságainak egyik jellemzője a pH. A talajokat kémhatásukat tekintve csoportosíthatjuk, így megkülönböztetünk savanyú (4,5-5,5 pH), gyengén savanyú (5,5-6,8), közömbös (6,8-7,2), enyhén lúgos (7,2-8,5), lúgos (8,6-9,0) és erősen lúgos (9,0- ) talajfajtákat.

A kémhatás nagyon fontos a növénytermesztők számára, hiszen a növények nem minden fajta talajban fejlődnek megfelelően. A talaj kémhatása nem, vagy alig változik az évek folyamán, így viszonylag állandónak tekinthető. Magyarországon a talajok nagyrészt gyengén savanyúak és semleges, karbonátos talajok a jellemzőek.

Talaj-pH a kiskertben - Miben terem a legjobb zöldség?

Miért fontos a pH?

A fent ismertetetteken kívül a talaj pH értékét a növény számára felvehető tápanyagok felvehetősége miatt is fontos tudnunk, hiszen nem mindegy, hogy hogyan trágyázzuk, öntözzük azt. Tudnunk kell, hogy milyen eszközökkel javíthatjuk a talaj minőségét ahhoz, hogy az növényeink számára megfelelő legyen.

Magyarországon is jellemző jelenség a talajok elsavanyodása, mely a növekvő légszennyezésnek, az öntözésnek, a fokozott műtrágya használatnak és a talajban lévő szervesanyag-tartalom csökkenésnek köszönhető. A folyamat úgy (lenne) visszafordítható, ha szerves trágyával trágyáznánk a földjeinket, ha komposztálnánk, és a komposztot is a talaj javítására fordítanánk. Az öntözés csökkentése az elkövetkező években nem várható, hiszen hazánkban egyre kevesebb csapadék esik, amit kénytelenek vagyunk öntözéssel pótolni.

Kertészkedésre a semleges és gyengén savanyú talajok a legalkalmasabbak, hiszen 6,5-ös pH-ig a legtöbb növény sikerrel termeszthető. Ezen a kémhatáson jó a nitrogén, a foszfor felvehetősége és aktív talajélet a jellemző. Ha szélsőséges kémhatású talajjal rendelkezünk, akkor sem kell kétségbe esnünk, hiszen a talajok minősége javítható. Egy lúgos talajt például javíthatunk a talaj meszezésével. Legtöbbször persze nem ez a legegyszerűbb és legolcsóbb módszer, hanem ha olyan növényeket válogatunk össze, amely az adott talajon is jól fejlődik.

PH mérés – hogyan?

A kertünkben lévő talaj kémhatását is könnyen megmérhetjük pH mérők segítségével. Ennek többféle módszere ismeretes, az egyik, amikor 1:2 arányban deionizált vízzel hígítják a talajt, összekeverik, állni hagyják, majd megmérik a pH-ját. Léteznek ma már olyan pH-mérő műszerek is, amelyek közvetlenül a talajba szúrva is képesek megmérni annak kémhatását.

(x)
kép: thirstforwine via Compfight ccenfo.agt.bme.hu


Hozzászólások

Üzenet